2017. május 18., csütörtök

Ismét feministán

Nem, nem bírom ki tovább, hogy ne szóljak.
Mostanában olyan véleményeket olvasok megint, hogy a baj gyökere a társadalom elnőiesedése, hogy a korunk gyengesége női jellegéből fakad - ehhez hasonlókat.
És mint véresszájú feminista (...), szeretném kikérni magunknak, nőknek.
A homoszexualitás nem nőies. Az androgün trendek sem nőiesek. A gyengeség, a nyafogás, az érzelmi labilitás sem egyezik a nőiességgel. Az utóbbiak lehet, hogy a nőket jobban érintő hibák, de nem női mivoltunk lényege.
Azt hiszem, korunkban ugyanolyan hiánycikk a valódi nőiesség, mint a valódi férfiasság. (Természetesen nem véletlen: a kettő összefügg.)
Szóval mielőtt leírnátok olyasmit, hogy a mai társadalom "túlnyomórészt női", meg hogy a "női jelleg dominál", álljatok meg egy pillanatra, és gondolkozzatok el, hogy biztosan ezt akarjátok-e mondani. Ahogy Istennek terve van a férfiakkal, úgy a nőkkel is. Nem gyengének, nem manipulátornak, nem tartás nélkülinek teremtett minket se. És nem, ez a mai kor nem ad jó példát nekünk, nőknek se, és legalább olyan nehéz nővé válni manapság, mint a fiúknak férfivá.

1 megjegyzés:

  1. Tök jó, hogy írsz újra!
    Ezt én úgy fogalmaznám meg, hogy vannak férfias erények és férfias hibák, ahogy nőies erények és nőies hibák is. Na most annyiban nőiesség uralkodik, hogy a nőies hibák uralkodnak.
    Amúgy én is nagyon utálom, amikor a nőiességet a nőies hibákkal azonosítják. Régebben ezért én valahol meg is vetettem a nőiességet, mert hogy a nők logikátlanok, hisztisek, megbízhatatlanok, kényeskedőek, sunyik stb... Pedig ez csak az árnyoldal, nem A Nőiesség.

    VálaszTörlés